Több pénz Chile gazdagjainak

A chilei elnök gázt ad. Szerda este José Antonio Kast egy országos televíziós beszédében több mint 40 egyedi intézkedést mutatott be, amelyek egy „újjáépítési, gazdasági és társadalmi fejlesztési törvénytervezet” részét képezik. Ezeknek az a célja, hogy véget vessen a „gazdasági pangásnak” – magyarázta a szélsőjobboldali államfő első, a nemzethez intézett beszédében, mióta márciusban átvette a hivatalt. Felhívta a képviselőket, hogy gyorsan fogadják el a csomagot.

A fazekak csörgetése („cacerolazos”) népszerű tiltakozási forma Chile jobboldali kormánya ellen
A fazekak csörgetése („cacerolazos”) népszerű tiltakozási forma Chile jobboldali kormánya ellen

A tervezet legfontosabb pontjai között szerepel a társasági adó három éven belüli csökkentése a jelenlegi 27 százalékról 23 százalékra. Emellett a vállalkozóknak lehetőségük lesz a befizetett adókat levonni a személyi jövedelemadójukból. A lakásvásárlásra vonatkozó áfát csökkenteni kell. A környezeti hatástanulmányokat jelentősen fel kell gyorsítani, ami különösen a hagyományosan fontos bányászati szektornak kedvezhet. Kast emellett hangsúlyozta, hogy kormánya arra törekszik, hogy tovább fékezze „az állami kiadások növekedését”. Hivatali idejének kezdetén már 3-3 százalékkal csökkentette a minisztériumok költségvetését.

Állítólagos vészhelyzet

„Nem azért vagyunk itt, hogy megismételjük a korábbi ciklust, hanem hogy megtörjük azt” – nyilatkozta Chile elnöke. Az intézkedések szükségesek, mivel az ország „vészhelyzetben” van. Már a választási kampány során is azt a narratívát hangoztatta Kast, hogy az andoki állam gazdasága megbénult, az állami költségvetés pedig üres. Szerdán az elnök kijelentette: „Több munkahelyet, több gazdasági és társadalmi fejlődést, valamint több biztonságot akarunk, hogy a chileiek visszanyerhessék reményüket.” A cél a gazdaság fellendítése és a munkanélküliség 6,5 százalékra történő csökkentése. Jelenleg ez az arány több mint nyolc százalék.

Kast ugyan azt állította, hogy a törvényjavaslat nem „ideológiai program”. A csomag azonban erősen emlékeztet a szomszédos Argentína gazdaságpolitikájára, ahol Javier Milei elnök szigorú költségvetési politikát folytat, és neoliberális sokkterápiát alkalmazott az országra. Az Andok keleti oldalához hasonlóan a chilei kormány is mantraként ismételgeti, hogy az államnak nincs pénze. A minisztériumoknál végrehajtott leépítések mellett megszüntette egy olyan alap finanszírozását is, amelynek célja a benzinár-ingadozások tompítása volt. Ennek következtében az üzemanyagárak körülbelül 60 százalékkal emelkedtek, ami tiltakozásokhoz vezetett.

Kast televíziós beszéde alatt is „cacerolazos”-ok törtek ki az ország városaiban – ez egy olyan tiltakozási forma, amelynek során a lakosok edényeket vernek össze, hogy kifejezzék elégedetlenségüket. Az ellenzék bírálja, hogy a Kast által javasolt gazdasági csomag jelentős előnyöket jelent a leggazdagabbak számára. Egy ellenzéki közgazdászokból álló csoport kijelentette, hogy az állam 965 millió dollárt ajándékoz a vállalkozóknak, „akik mind a lakosság leggazdagabb 1 százalékához tartoznak, abban a reményben, hogy ez valamikor hatással lesz a beruházásokra”.

Elterjedt egyenlőtlenség

Constanza Martínez, a baloldali Frente Amplio elnöke az AFP-nek nyilatkozva kijelentette, hogy Kast csökkenti az adót „a legmagasabb jövedelmű rétegek” számára, miközben „csökkenti a közkiadásokat olyan intézkedésekre, amelyek a középosztály és a munkásosztály javát szolgálhatnák”. Chile már ma is Latin-Amerika egyik legegyenlőtlenebb országa. A hivatalos statisztikák szerint a teljes vagyon több mint 80 százaléka a lakosság leggazdagabb tíz százalékának jut. A leggazdagabb egy százalék birtokolja a vagyon több mint felét.

Alig néhány napja új közvélemény-kutatások riasztó jelzéseket küldtek a Moneda elnöki palotába. A chileiek számára már nem a migrációval összefüggő biztonsági helyzet, hanem a gazdasági problémák jelentik a legnagyobb aggodalmat. A Cadem közvélemény-kutató cég felmérése szerint a lakosság 65 százaléka úgy véli, hogy a kormánynak elsősorban a gazdasági helyzet javításával és a munkanélküliség csökkentésével kellene foglalkoznia. Egy csütörtöki felmérés szerint az elnök támogatottsága már csak 40 százalék. A megkérdezettek 53 százaléka elutasítja kormányát, alig több mint egy hónapos hivatali ideje után.

Írta: Frederic Schnatterer

Forrás: JungeWelt